2014. május 5., hétfő

Supernatural vers (ennek javítgatása közben írtam a Szóismétlést), leginkább a 9. évad eseményeivel foglalkozik, hogy pontosabb legyek a téma az, hogy Sam ugyebár már nem akarja Deant mint testvért, mert úgy érzi már nem bízhat meg benne, stb, stb… aki már látta a mostani részeket az úgyis tudja miről van szó, aki meg még nem látta de elolvassa az magára vessen…

Megbocsátás

Tudom, hogy nehéz a megbocsátás
és könnyű gyűlölni azt aki a hibás,
mert fáj, ha becsap, s összetör az,
ki egész életedben volt óvó támasz.
Utálod azért, amit tett,
még úgyis, hogy csak megmentett.
Úgy érzed átvert,
taknyos kölyökként kezelt.
Nem tartotta tiszteletben döntésed,
bocsánatkérése igen megkésett.
Többé már nem tudsz bízni benne,
egy angyal is volt benned, nem csak te!
Én mindezt teljesen megértem,
minden érzésed átérzem.
De azért mégiscsak gondolj bele egy kicsit,
hisz ő a bátyád, kéne egy kis hit!
Egy kis hit, amivel megláthatnád,
hogy mennyire elhagyta magát.
Egy kis hit, mely segítene megérteni,
milyen nagyon nehéz most neki.
'Nehéz? Neki?' köpnéd e szavakat.
Igen, neki, hisz ő adott oltalmat
ő volt az, ki mindig vigyázott rád.
Ezt nem változtathatod, mint egy ruhát.
Neki szinte életcél: Küzdeni Sammyért.
Mi a válasz arra, hogy miért?
Mert ő a bátyád,
megöli azt, ki neked árt.
Azt mondod, csak önzésből hozott téged vissza?!
Hogy nélküled teljesen megbénulna?!
És ha igaz? Ha nem tud nélküled élni?
Nem tud, mert kiskora óta az életed védi?
Ez feljogosít arra, hogy önző légy?
Hogy vele kegyetlen dolgokat tégy?
A szavaid akár az apró kések,
melyek Dean szívében hagynak lékeket.
Tán észre se veszed, de szétrombolod,
a végén, mikor már késő csak a fejed kapkodod.
Szavaim talán ellenségesen csengenek,
pedig nem úgy akartam, ezt elhiheted.
Hazudott neked? Igen. Te is hazudtál már neki? Igen.
Mindketten tudjátok, hogy milyen.
Értem én, hogy már megbékéltél a halállal,
de miért nem lehetne nyitni egy új lappal?
Komolyan nem tennéd meg te is érte?!
Nem érdekelne, hogy halna vagy élne?!
Mi lett azzal, hogy érte bármit?
Ilyen könnyen ígérsz akármit?
Tudom, az más volt, egy más korban,
már semmi sem ugyanolyan.
Megváltoztál a ketrectől, a veszteségektől,
olyan nagyon sokmindentől.
De a gyermek, aki voltál, vagy a pár évvel ezelőtti éned,
vajon büszke lenne arra, ahogy az életed most éled?

Igen, tudom, a befejezés elég klisés, de nem bírtam ki (.-.) 
nekem ez illet oda, had ne kelljen kidobni…
…khm, izé oké, abbahagytam
nagy pofámat végre befogtam.
Ja, nem, még mindig rímekben beszélek,
sőt nem is beszélek, hanem gépelek.
Akarom mondani, izé írni,
-ezt nem bírom abbahagyni-
Köszönöm, hogy elolvastad!
Remélem annyira nem untad! ^_^

Shellock
Ez a valami akkor született, amikor épp egy SPN verset írtam és leellenőriztem, hogy van e benne szóismétlés. A szóismétlés az egyik nagy ellenségem. Én utálom őt, ő is utál engem és akárhányszor csak verset próbálok írni bepofátlankodik. Igazából nem tudom, miért írtam ezt, őszintén szólva még idegesít is. De megírtam, úgyhogy megosztom a nagyérdeművel. had idegesítsen másokat is

Szóismétlés

Két szóra építeni a rímeket?
Milyen őrült, ki ilyet kérhet?
Pakolgassam úgy egymásra a rímeket,
hogy az ismétlés véget nem érhet?
Cselezzem ki a rímeket?
Pár betűt számon nem kérhet?
És ha kifogásolja a rímeket,
mondván, ő ilyet igenis kérhet?
Ne csak dobáljam a rímeket?!
Adjak értelmet, melyet mérhet?
Egy eltérés megváltoztatja a rímeket?
Kettő után jár a bérlet?
Miért nem találok még rímeket?
Mi az, mit eszem fel nem érhet?
Milyen szókapcsolat adna még rímeket?
Költő lelkem már segítséget sem kérhet?
Megutáltam eme rímeket,
többet ilyet tőlem senki nem kérhet!
És bár tudnék még mondani ehhez rímeket,
befejeztem. Bármi mást bárki kérhet.

Shellock
Ezt még 2013 tavaszán írtam, vagyis pontosabban átírtam a 67-es úton szövegéről. Az ihletet az adta, hogy akkoriban sokat énekeltük ezt a dalt osztállyal (mert végzős osztály lévén szerenádot adtunk a tanárainknak és ez volt az egyik választott dal) és pont akkor láttam a SPN 2. évad 10. részét… viszont nem egyszerre írtam, tehát a történet eléggé belecsúszik a 4. évadba…(apropó: Deantől Sammynek) szóval jöjjön aminek jönnie kell:


Hunted

Nagy csaták jönnek és elindulunk, hogy szembenézzünk vele
Ha nem találjuk majd ő ránk talál, nem ez a kérdés lényege
Nyáréjszakán ha elszöksz én észreveszem és kereslek
Ha nem tudom, hogy hol vagy hát megkérdezem Elenéket

Csillagok, csillagok mondjátok el nekem,
merre jár, hol lehet most a testvérem?
Veszélyes út amin jársz, veszélyes út amin járok.
Egyszer te is hazatalálsz, egyszer én is hazatalálok.
Tudom, hogy nehéz most neked, de nem kerülhetsz engem el,
ha összefogunk mint egy csapat minden lehetséges.
Becsapjuk a sárgaszeműt és mindörökké elpusztítjuk
úgy, ahogy apa akarta. Most már végre talán sikerül.
Csillagom, csillagom, köszönöm, hogy vagy nekem.
Mikor már feladtam segítettél nekem.
Veszélyes út amin járunk, veszélyes út amin járunk.
Egyszer mi is hazatalálunk, egyszer mi is hazatalálunk.
A sárgaszeműt bár már legyőztük, a háborúnak nincs még vége.
Boldogulnod kell ha már nem leszek, s tovább vadászni nélkülem.
Ne kövesd az úton Rubyt, mert ő a gonoszhoz vezethet,
a démoni erődet ne használd; ennyi csak amit kérek.
Csillagok, csillagok, egy kérésem van csupán:
most hogy már nem vagyok vigyázzatok rá.
Veszélyes út amin jársz, veszélyes út amin járok.
Egyszer talán hazatalálsz, egyszer talán hazatalálsz.
Megtörtént amire nem gondoltunk; valaki felhozott engem.
Az a valaki egy angyal, akinek a neve Castiel,
ő is szembeszáll Lilithtel, ebben kellünk mi most neki.
A 66 pecsétből védeni azt ami még megmaradt neki.
Csillagok, csillagok köszönöm, hogy óvtátok!
Először Azazeltől, most meg Lilithtől.
Veszélyes út amin jártunk, veszélyes út amin járunk.
Egyszer talán hazatalálunk, egyszer talán hazatalálunk.
Vége?
Nem tudom... tavaly azért is hagytam abba az írását, mert már minden rész utáni kötelező feladatnak éreztem és ez elvette tőle a kedvem. De aztán lehet, hogy majd folytatom... de nem biztos. Most elkezdtem újranézni a sorozatot, majd ha elérek oda, ahol a vers tart megint átgondolom.
Shellock

2014. május 4., vasárnap

Bemutatkozó

Nos igazából eredetileg ez a  lenti vers lett volna a bemutatkozóm, de végül túl hosszú lett, úgyhogy oda inkább egy rövidített, rímmentes változatot írtam. Még érdekességként megjegyezném, hogy ezt tojássütés közben írtam, viszont nem reggel, hanem délután... kettőkor... igen, én akkor ettem rántottát... viszont előtte egész nap nem ettem semmit, szóval nekem az amolyan pöcit megkésett reggeli volt. Meghát amúgy is, a rántotta olyan mint a reggelizőpehely; finomabb, ha nem reggel eszed.

Jöjjön a vers:

Kedves erre tévedt lélek!

Meg ne ijedj, ha rímekben beszélek,
épelméjűségem keresve se lelheted,
elárulok most egy titkot neked:
nem embernek születtem, hanem ananásznak,
sőt azok közül sem átlagosnak.
Hercegnő vagyok, egy ananász hercegnő,
ki nagyon nagy Destiel shippelő.
Sok-sok sorozatot nézek és szeretek,
ha választanom kéne egyet
talán a Supernatural volna,
ez az mi most a szívemet elrabolta
Tumblr a kedvenc helyem,
hol életem leélhetem.
Szociális élet? Az mi?
Sokan mondják, próbáljam ki.
Mindent túlrészletezek, magyarázok
és ez a körülöttem lévőknek átok.
Blogomon saját verseim és rajzaim vannak,
egymás után, szépen, rendben sorakoznak.
Profilképem nem én rajzoltam,
legjobb barátnőmtől kaptam,
kinek tehetsége nagy
mihez nem érhet fel agy,
ezt elfogadni mégse tudja
s ügyességét tagadja.
Véleményed tárt karokkal várom,
ha nem otromba rágalom
Köszönöm, hogy ezt elolvastad!
Remélem olyan nagyon nem untad.
Ha szeretnél még ilyen lököttségeket olvasni,
térj vissza ide, bennem nem fogsz csalódni

Shellock